Idén már növekszik a magyar gazdaság

„Ész nélkül privatizáltunk”

[2010.05.14. 18:30]
Az idén már pozitív tartományban lesz a magyar gazdaság, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig alapesetben 4,7-5,0 százalék lehet, amit kiegészíthet az állami vállalatok konszolidációja – mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke egy a pénteki tájékoztatón.

A konszolidáció elsősorban nem gazdasági vagy gazdaságpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi politikával való megegyezés kérdése, beleértve a nemzetközi pénzügyi szervezeteket – tette hozzá Heim Péter.
A Századvég Gazdaságkutató most elkészült állapotfelméréséből, amely az elmúlt nyolc évet fogja át, kitűnik, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése 1,5-2,0 százalékra csökkent, miközben nagyobbra lenne szükség ahhoz, hogy gyorsuljon Magyarország felzárkózása az Európai Unió átlagához – fogalmazott Mellár Tamás kutatási igazgató.
Heim Péter elmondta: a mostani tényfeltárás után, júniusban gazdaságpolitikai megoldási javaslatokat készít az intézet, s az első, klasszikus értelemben vett konjunktúrajelentést szeptemberben állítja össze a Századvég.
Az állapotfelmérés egyik fontos megállapítása, hogy Magyarország nemcsak ciklikus válsággal küzd, de szerkezeti válsággal is, amelyhez járul a világgazdasági krízis – jelezte a gazdaságkutató elnöke. Véleménye szerint a rossz gazdaságpolitika miatt „húsz éve befelé mentünk az erdőbe, s ugyanennyi ideig tart majd, amíg sikerül kiérni”. Ehhez kapcsolódik, hogy „ész nélkül privatizáltunk, s úgy engedtük be a külföldi tőkét, hogy közben piacainkat értékesítettük, miközben nem alakult ki valós verseny.”
A monetáris politikát elemezve az intézet megállapítja: 2002 után a jegybank a laza fiskális politikára monetáris szigorral reagált, de 2005 utáni lépései már nem voltak következetesek, elsősorban azért, mert a monetáris politikai eszköztárból csak a kamatpolitikát használta, ami főleg a válság idején súlyos hibának minősíthető.
„Ha osztályozni kellene, akkor a monetáris politika jobb osztályzatot kapna, mint a fiskális politika, ... de éppen csak, hogy átment” – magyarázta Heim Péter.
A devizahitelek forintra átváltása helyett Heim Péter csak a bajba jutott, közel 100 ezer devizahiteles helyzetére tett javaslatot: eszerint a bankok és az állam által összeállított közös alapba, mint rossz bankba (bad bank) kellene kerülnie ennek a portfoliónak. „Mivel a bankok rossz eszközei kerülnének ide, így a költségek jelentős részét is bankrendszernek kellene vállalnia” – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató elnöke.



(Forrás: MTI)

2010 júliusától eurós pénztárgépek

Július 1-től már csak olyan pénztárgépek forgalmazhatók, amelyek nyugtáin az ellenértéket euróban is megadják.
Az új pénztárgépeknek eleve eurós nyugta kibocsátására kell alkalmasnak lenniük, a régieket pedig folyamatosan kell átállítani a kétféle pénznem mutatására – írja elő az új pénzügyminiszteri rendelet.
Így a jövőben könnyebben lehet majd euróban fizetni.
Egy 2006-ban kelt APEH közlemény már rendelkezett a pénztárgépek módosításáról. Jelenleg 2014-15-re tehető az euró bevezetése Magyarországon, tehát el kell kezdeni a felkészülést, hogy a forint mellett az eurót is megjelölik a pénztárgépek memóriái. Amikor az euró hivatalos fizetőeszköz lesz, az adómemóriát többé nem lehet visszaállítani forintblokk kiadására

2010.05.14 - Termékmix

Milliárdokat bukott a Lidl! Mi áll a háttérben?

A legfrissebb hírek szerint számottevően csökkent az elmúlt üzleti évben a csoport nyeresége.
A tekintélyes német Focus Money c. lap információi szerint a diszkonthálózat nyeresége közel 30%-ot zuhant az elmúlt üzleti évben. A profit 578 millió euróról (jelenlegi árfolyamon számolva 157 milliárd forint) 410 millió euróra (111 milliárd forint) csökkent. A hírek szerint a nyereség csökkenését a személyzeti és beszerzési -és alapanyag-költségek jelentős növekedése okozta.A bevétel mégis növekszik

A profit csökkenése ellenére a Lidl éves bevétele 10,6 százalékkal nőtt, és elérte 30,85 milliárd eurót. Az 1930-as évek elején alapított üzletlánc ezzel az eredménnyel orrhosszal előzi meg a nagy konkurens (és két tagból álló) Aldi-csoportot: az elmúlt üzleti évben Aldi Süd 28 milliárd, az Aldi Nord 25 milliárd eurós bevétellel dicsekedhet.

2010.05.14 - Termékmix

Tartalékait éli fel a magyar élelmiszeripar

A magyar élelmiszeripar termelése tavaly 1 százalékkal, a belföldi értékesítés 3 százalékkal csökkent, míg az export 5 százalékkal bővült - tartalmazza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) a szervezet küldöttközgyűlését követően közzétett tájékoztató.
Az ÉFOSZ megállapítja: az élelmiszeriparban a fizetőképes kereslethez képest drága alapanyagok árát csak korlátozottan lehet az árakban érvényesíteni, így az ágazat teljesítménye romlik, tartalékait feléli. Ezt mutatja a szakértők szerint, hogy a külföldi tőke részesedése az élelmiszeripar jegyzett tőkéjében 47 százalék körülire csökkent a 2000-es 63 százalékról. Az iparágat elhagyó külföldi tőke helyére lépő hazai befektetők jellemzően nem saját erőből, s messze nem is a külföldi tőke mértékében tudták csak pótolni a tőkevesztést.

Az élelmiszeripar jegyzett tőkéje folyamatosan csökken. Tavalyelőtt 256 milliárd forint volt - a múlt évről még nincs pontos adat -, szemben a 2004-es 338 milliárd forinttal, vagy a 2000-es 393 milliárd forinttal.

Szakágazati szinten az iparág tavalyi termelési és értékesítési trendjei jelentősen eltérőek. Különösen nagy volt a visszaesése a dohánytermékek és a sör gyártásában, de a húskészítménygyártás és a tartósítóipar termeléscsökkenése is meghaladta a 10 százalékot. A tejipar 4 százalékkal esett vissza. Bővült azonban a múlt évben a húsfeldolgozás, a növényolaj gyártás és a malomipar.

A Magyar Nemzeti Bank által közölt adatok szerint az élelmiszeripar hitelállománya (382,2 milliárd forint) a mezőgazdaságénál (292,2 milliárd forint) közel 25 százalékkal magasabb. Az uniós csatlakozástól napjainkig a mezőgazdaság hitelállománya 6 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé 5 százalékkal tovább nőtt.

Az élelmiszerláncon belüli ármozgásokat vizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a mezőgazdasági árak 9,5 százalékkal estek, az élelmiszeripar belföldi átadási árai 0,5 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 4,4 százalékkal emelkedtek. Pontos adatok a múlt évről még nincsenek, de annyi bizonyos a szakértők szerint, hogy a 2008. után tavaly is negatív volt az élelmiszeripar adózott eredménye. A 2008-as 14 milliárd forintos veszteség 2009-ben nagyságrendileg megismétlődött - tartalmazza az összegzés.

2010.05.14 - Termékmix

A Lidlt súlyosan érinti a válság

Jelentősen csökkent az elmúlt üzleti évben a Lidl konszern profitja. A Focus Money információi szerint a diszkonthálózat nyeresége 578 millió euróról 410 millió euróra zuhant, azaz csaknem 30 százalékos a visszaesés. Ezzel szemben az éves bevétel 10,6 százalékkal nőtt, és elérte 30,85 milliárd eurót, jelentősen megelőzve ezzel mindkét Aldi csoport bevételét, amelyet az Aldi Süd esetében 28, az Aldi Nordéban pedig 25 milliárd euróra becsülnek. A nyereség csökkenését a megnövekedett személyzeti és anyagköltségek okozták. VG

Hatékonyabb fogyasztóvédelmet ígér a politika

Közelebb kell hozni az emberekhez a fogyasztóvédelmet, mondta Koszorús László országgyűlési képviselő a Magyar Márkaszövetség éves tisztújító közgyűlésén. A FIDESZ fogyasztóvédelmi programját is jegyző politikus szerint a hatékonyabb jogalkotás és végrehajtás mellett a jövőben támogatni kell az üzleti és a civilszféra együttműködését. Közös érdek ugyanis a tudatosabb vásárlói, fogyasztói magatartás kialakítása.

2009-ben drasztikus csökkenést szenvedett el a hazai vásárlóerő, az összes elvileg elkölthető jövedelem fejenként 5550 euróról 4700 euróra esett vissza az előző évhez képest – mondta megnyitó előadásában Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató intézet ügyvezető igazgatója. A több mint 15 %-os esés radikális elmozdulásokat is eredményezhet a hazai vásárlási és fogyasztási szokásokban. A szürke- és feketegazdaság erősödése mellett az is komoly fogyasztóvédelmi kockázatokat hordoz, ha többen veszik az olcsóbb, de silányabb minőségű, kétes származású és összetételű termékeket, ha tovább terjed a márkahamisítás.

Ezeket a jelenségeket tagvállalataink napi szinten is megszenvedik, hiszen 2007 óta folyamatosan csökken a privát háztartások fogyasztása. Tavaly tíz emberből hat kevesebbet költött élelmiszerre, mint az előző évben. Ráadásul eközben egy átlag háztartás 8 különböző üzletláncot látogat meg, amelynek legfőbb oka az árakciók és promóciók keresése. – erősítette meg a piackutatókat Ács Tamás, a Magyar Márkaszövetség frissen megválasztott elnöke. Az érdekvédelmi szervezetnek jelenleg 60 tagvállalata van, ezek 13 000 főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk 1 300 milliárd forint.

Koszorús László, a FIDESZ országgyűlési képviselője és fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakpolitikusa szerint minél előbb meg kell újítani az állami fogyasztóvédelmet, és ez nem csak a szükséges szerkezeti változásokat jelenti. Valódi szemléletváltozásra van szükség, annak belátására, hogy a fogyasztóvédelem nem az állam egyoldalú gyámkodása az emberek felett, nem az államkassza hízlalásának eszköze a piaci szereplők kampányjellegű büntetgetésével, és nem is csak egy kipipálandó jogalkotási, közpolitikai feladat. Hosszabb távon a jó értelemben vett fogyasztóvédelem szervezőkoncepciója lehet nagyobb rendszereknek, a környezettudatos tervezésnek, az oktatásnak, de akár a gazdaságpolitikának is.

A szakpolitikus szerint indokolt volna, ha a fogyasztóvédelmi ügyek a szociális minisztériumtól újra a gazdasági tárca hatásköre alá kerülnének. „Ma Magyarországon 48 fogyasztóvédelmi jogkörrel felruházott állami intézmény van, hatékonysági és megtakarítási szempontok alapján is érdemes lenne ezt racionalizálni. A megújuló fogyasztóvédelemben az állami és a piaci szolgáltatások ellenőrzése és alakítása mellett nagy szerepet kellene kapnia az edukációnak is: a tudatosabb fogyasztói magatartásra való nevelést már az alap- és középfokú intézményekben is meg lehetne kezdeni.” - nyilatkozott az állami feladatokról a képviselő.


„A legnagyobb pazarlást a silány termékek megvásárlásával követjük el. Ha egy pólót egy-két mosás után ki lehet dobni, ha egy olcsó, de rossz minőségű tisztítószerből kétszer annyit kell venni, mert kispórolták belőle az anyagot, akkor a szükséges többszörösét használjuk el – alapanyagban, csomagolásban, energiában, szállítási költségben, pénzben. A jó minőségű termék gyakran kevésbé terheli a környezetet is.” – erősítette meg a fentieket Ács Tamás márkaszövetségi elnök is.

A közgyűlés résztvevői és a vendégelőadók végezetül kinyilvánították egyetértésüket, miszerint a válság egyes kedvezőtlen hatásait csakis közös erővel, az állam, a civil- és az üzleti szféra összefogásával lehet mérsékelni, ennek a szövetségnek pedig a fogyasztóvédelem az egyik legtermészetesebb terepe.

2010.05.13 - Termékmix

Nagy meglepetést okozott a magyar gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévben 0,1, a naptári hatás kiszűrésével 0,2 százalékkal nőtt éves összevetésben - közölte szerda reggel az előzetes GDP-adatot a Központi Statisztikai Hivatal.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A KSH a közleményben jelezte, a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A tényadat vaskos meglepetést jelent, ugyanis jócskán felülmúlja az elemzői várakozásokat. A Reuters áprilisi felmérése szeirnt a piac 1,92 százalékos mínuszra számított éves szinten, de meglehetősen nagy volt a szórás a becslések között, akadt elemző, aki 3,3 százalékos hanyatlást sem tartott kizártnak, az legderűlátóbb jóslat pedig 0,3 százalékos csökkenésről szólt.

2010.05.12 - Termékmix

Kávé- és teapiac: tízmilliárdos tőkekivonás a Sara Lee-nél

Jelentős mértékű, csaknem 16 milliárd forintos tőkekivonásról döntött a közelmúltban a Sara Lee (SL) Hungary Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa, a Sara Lee Coffee and Tea Belgium N.V.
A változtatás nyomán a kávé- és teapiacon meghatározó súllyal bíró társaság alaptőkéje az eddigi 50,5 milliárd forintról 34,5 milliárdra (több mint 30 százalékkal) csökkent. Az SL az agromonitor.hu kérdésére nem kívánta megindokolni a tőkeleszállítást. Pálvölgyi Betrix pr-menedzser csupán annyit közölt: a tulajdonosi döntés magyarázatáról a vállalat „politikája értelmében nem áll módunkban nyilatkozni”.
Információink szerint a tőkekivonás a részvények lebélyegzésével hajtotta végre a társaság.
Ennek nyomán a több mint 5,5 millió törzsrészvény névértéke az eddigi 9183 forintról darabonként 6275 forintra csökkent. A Sara Lee Hungary március 19-i rendkívüli közgyűlésén döntött a tőkekivonás mellett.
Piaci szakértők meglepőnek tartják a tulajdonos döntését annak ismeretében, hogy a Sara Lee éppen a közelmúltban hajtott végre teljes arculatváltást vezető kávémárkájánál, a Douwe Egberts Omniánál és közleményben deklarálta elkötelezettségét a magyar piacon. A változtatás nyomán a több évtizedes tradícióval bíró prémiumtermék új külsővel jelent meg. A Sara Lee és a DDB reklámügynökség pedig áprilistól 360 fokos márkabevezető kampányt tervezett.
Korábbi cégnyilatkozatok szerint a Sara Lee Hungary Zrt. a hazai forróital piac vezető szereplőjének számít. Négyszáz főt foglalkoztat, kávé-és teagyártással, illetve háztartási és testápolási termékek forgalmazásával foglalkozik. A cég rákospalotai gyára a legnagyobb hazai kávépörkölő és csomagológyár, amely – a cégcsoport második legnagyobb európai teaellátó központjaként - számos európai országot lát el kávéval és teával. A Sara Lee főbb márkái a Douwe Egberts Omnia, a Karaván, a Paloma, a 3in1 termékek felnőtteknek és gyerekeknek, valamint a vendéglátó üzletágban jelentős Piazza D’Oro kávék. A teagyártásban és forgalmazásban a Pickwick és a Sir Morton teák a vezető márkák, a háztartási és testápolási részleg főbb márkái pedig az Ambi Pur, a Gabi, a Chemotox és a Kiwi termékek.

2010.05.11 - Termékmix

Kraft: Jobb profit, de aggodalom a Cadbury miatt

A chicagói székhelyű Kraft Foods az idei első negyedben a vártnál nagyobb profitot ért el, miután javult a teljesítménye az Egyesült Államokban az olyan hagyományos termékek terén, mint az italféleségek.

A Kraft profitja 1,89 milliárd dollár volt, az értékesítési forgalma pedig 7,3 százalékkal nőtt, és 11,32 milliárd dollárt ért el, ami meghaladta a 10,95 milliárd dolláros elemzői becslést.
A Kraft ez év elején – ellenséges felvásárlási harcot követően – 18,4 milliárd dollárért megvásárolta a Cadburyt. Márciusban pedig 3,7 milliárd dollárért eladta pizza vállalkozását a Nestlének. Az ebből befolyó pénz segített abban, hogy finanszírozhassa a Cadbury ügyletet.

A Kraft az elemzők várakozásai alatti éves profitelőrejelzést adott, alátámasztva ezzel azokat a félelmeket, melyek szerint a Cadbury integrálása gondot okozhat az élelmiszeripari óriásnak. Ugyanakkor a szakértők egy része, köztük a Reutersnek nyilatkozó Matt Arnold úgy látja, hogy a piac amúgy sem az idei évre koncentrál. A Kraft a 2011-es organikus profit tekintetében tartja az évi 5 százalékos növekedési célját.
(Forrás: Reuters)

2010.05.10 - Termékmix

Rohamosan terjed a digitális polccímke

Rohamosan terjednek az e-papír alapú polccímkék a hazai boltokban. Csak az elmúlt pár hónapban négy üzletben - Mogyoródon, Budapesten, Alsónémediben és Miskolcon - cserélték le részben vagy egészben a papírcetliket a világszerte újdonságnak számító technológiára.

Az e-papír alapú polccímkék népszerűsége nem véletlen - mutatott rá Bessenyei Attila, a forgalmazó Laurel Kft. értékesítési menedzsere. A technológiával rövid idő alatt jelentős élőmunkát és költséget lehet megtakarítani, miközben a vevők tájékoztatásának pontossága, elégedettsége is nő. Az egyszerűen használható megoldás bevezetése különösen azon terméktípusoknál hasznos, például a zöldség-gyümölcs és más frissáru osztályokon, ahol az árukészlet és az árak gyakran, akár naponta többször változnak.
Az e-papír címkék feliratai azonnal, automatikusan, a központi informatikai rendszeren keresztül frissíthetők, ami kizárja a tévedés, a késedelem és a fogyasztóvédelmi bírság lehetőségét. A brit ZBD gyártmányú címkék és az e-papír alapú technológia további előnye, hogy olvashatósága a nyomtatott papíréval megegyező, áramot pedig csak akkor fogyaszt, ha változik a megjelenített szöveg, ábra vagy ár. Nem mellékes a nyomtatási és papírköltség valamint a hulladék mennyiségének csökkenése sem.
Kelet-Európában Magyarország élen jár az e-papír alapú polcrendszerek bevezetésében, elsőként a CBA és a Coop üzletláncok léptek, a nagy tőkeerejű, nemzetközi hipermarketek is aktív érdeklődést mutatnak - elemzett a szakember. Biztos tehát, hogy néhány éven belül a vásárlók mindenütt ezzel találkoznak majd, hiszen a beruházás rövid idő alatt megtérül.