Ne lehessen vasárnap boltba menni?
Emberi és gazdasági érdekek csapnak össze a kereskedelmi szakma képviselői között a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó kezdeményezés ügyében Magyarországon.
A két táborra szakadt szakma egyik fele úgy véli, nemcsak a családi életre és összetartásra, hanem a dolgozók egészségére is káros hatással van a vasárnapi munkavégzés. Ezzel szemben állnak azok a gazdasági megfontolások, amelyek szerint a vasárnapi nap forgalomkiesése jelentős árbevétel-kiesést jelent, ez többek között maga után vonja a munkahelyek számának csökkenését is.
A vita nem új keletű. Legutóbb 2009 novemberében nyújtottak be a munka törvénykönyvének módosítására s a kereskedelmi törvény szabályozására vonatkozó javaslatot. E szerint, csak az élet-, vagyonvédelmi, készenléti jellegű, illetve pihenést szolgáló, művészeti rekreációs termékeket előállító dolgozókat lehetett volna vasárnapi munkavégzésre „ítélni”, s ilyenkor a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlékot kellett volna fizetni. A kereskedelmi törvény módosítása szerint a vasárnapi zárva tartás tilalma alól csak a kisebb, s kereskedelmi szálláshelyen, benzinkutakon, repülőtéren, pályaudvaron működő üzletek kaptak volna felmentést. A javaslat már a gazdasági és foglalkoztatási bizottság előtt megbukott.
Ahhoz, hogy rend legyen a kereskedelemben, szükség van egy egységes szabályozásra a vasárnapi nyitva tartásról, illetve munkarendről – mondta lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A vasárnapi munkavégzés nemcsak szétzilálja a családok életét, hanem az egészségükre is káros lehet. Sáling becslései szerint a kereskedelemben dolgozó csaknem félmillió emberből legalább 100 ezer munkavállalót – és azok családját is – érintené a korlátozás.
2010.04.30 - Termékmix
Hiába az árverseny? Még olcsóbb termékeket akarunk
A vásárlók eleve rendelkeznek bizonyos elvárásokkal az egyes kereskedelmi csatornákkal szemben, és értékelésüket ezekhez az elvárásokhoz igazítják. Ha pedig az adott lánc nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a vásárlók elégedetlensége is nagyobb – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet Shopping Monitor 2009/2010. című, szerkesztőségünkhöz eljuttatott tanulmányából.
A minőség-frissesség, ár, választék hármasa bizonyul időről időre a boltválasztást befolyásoló legfontosabb szempontoknak, de emellett a vásárlások típusai is meghatározóak a választásnál. Csökken az élményszerű vásárlások aránya, de természetesen akadnak olyan esetek is, amikor kedvtelésből vásárolunk.
A GfK Hungária Piackutató Intézet a vásárlással kapcsolatos attitűdök kapcsán rendszeresen vizsgálja, hogy mennyire tudatosak a vásárlók a bevásárlóhely kiválasztásában, illetve az üzleteken belül megvizsgálják-e a termékek minőségét, eredetét és árát, figyelemmel kísérik-e az akciókat. A témakörben végzett legfrissebb kutatásokból kiderül, hogy a vásárlóknak eleve vannak bizonyos elvárásaik az egyes csatornatípusokkal szemben és értékelésüket ezekhez az elvárásokhoz igazítják.
Az eredmények azt mutatják, hogy egy diszkont esetében például alacsony árakra, egy hipermarketnél széles választékra számítanak, és ha az adott lánc nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, a vásárlók elégedetlensége is nagyobb.
A minőség-frissesség, ár, választék hármasa bizonyul időről időre a boltválasztást befolyásoló legfontosabb szempontnak. Az egyes kereskedelmi csatornák különböző szempontok szerinti megítélése azonban eltérő.
A drogériák és a szupermarketek által kínált termékek minőségének megítélése a legjobb. Nem nagy meglepetés, hogy a választék tekintetében a megkérdezettek a hipermarketeket találták a legjobbnak, ugyanakkor a drogériák kerültek a második helyre, nem sokkal lemaradva a hipermarketek mögött.
Az árszínvonallal kapcsolatos általános elégedettség minden esetben, minden csatorna és lánc kapcsán az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, azaz a vásárlókat még a kemény árverseny ellenére is nehéz elégedetté tenni ebből a szempontból. A vásárlók szerint a drogériákra, a kisboltokra és a szupermarketekre, azaz a kisebb alapterületű üzletekre jellemző az, hogy odafigyelnek rájuk, tehát jól érzékelik az egyes üzletek adottságait.
Az „igényes vásárlók boltja” címért elsősorban bizonyos szupermarketek, a drogériák és a hipermarketek indulhatnának sikerrel, míg a diszkontok és a kisboltok ezen a téren kevésbé lehetnek sikeresek. Természetesen ez összefüggésben áll a minőségről kialakított általános képpel is, például a vonzó kinézettel.
„Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a vásárlások típusait, hiszen ez nagymértékben meghatározza a boltválasztást is. Egyre kevésbé jellemző az, hogy élményt jelentene a vásárlás, folyamatosan csökken az egy vásárlásra jutó idő. Vannak viszont olyan esetek, amikor kedvtelésből vásárolunk, ilyenkor elsősorban cipővel, ruházati termékekkel, illatszerekkel vagy édességekkel kényeztetjük magunkat, és ezeket az alkalmakat a kikapcsolódásra, kellemes időtöltésre szánjuk” –mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.
2010.04.29 - Termékmix
Itt vannak a vesztes béren kívüli jutattások!
A tavalyi évhez képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya - többek közt ez derült ki a NEXON legfrissebb, 20 ezer fő idei nyilatkozatán alapuló cafeteriafelméréséből.
Az országgyűlés tavalyi döntése alapján 2010-től az adómentes természetbeni és pénzbeni juttatások köre - az otthoni internetelőfizetés és a kockázati életbiztosítás kivételével - megszűnt. Ezzel párhuzamosan kétszintű adókulcsot vezettek be: a kedvezményes, 25 százalékos adóval terhelt csoportba tartozik többek között az üdülési csekk, a melegétel utalvány, illetve a helyi közlekedési bérlet, míg a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány, valamint a kultúrautalvány után már 54 százalékos adót kell fizetni. "A törvény elfogadásakor sokan temetni kezdték a cafeteriát, ám a számítások alapján a munkáltatók számára továbbra is költségmegtakarítást jelent a bérjellegű juttatásokhoz képest. Az általunk végzett felmérés is erről tanúskodik, hiszen a vizsgált körben 2009-ről 2010-re mintegy 14,5 százalékkal nőtt az átlagos cafeteriakeret" - mondta Novák Éva, a NEXON cafeteria-szakértője.
A NEXON 2007-ben vezette be nexCAFÉ néven teljes körű cafeteriamegoldását, amelyhez igény szerint egy webes felületet is biztosít. Mivel itt a dolgozó a választás során folyamatosan látja a rendelkezésére álló összeget és a fennmaradó maradványértéket, így az online rendszer segít a keret jobb kihasználásában. A webes felület azon ügyfelek számára is elérhető, akik kiszervezés keretében a NEXON-ra bízzák a béren kívüli juttatások adminisztrációját. "Az outsourcing üzletágunk adatai alapján, egy 20 ezer fős mintát alapul véve vizsgáltuk meg, hogy 2009/2010 viszonylatában - a bruttó értéknövekedésen túl - hogyan hatottak a jogszabályváltozások a cafeteriaelemek konkrét megoszlására. Az adóterhek mértéke ugyanis a juttatások értékét a munkavállalói oldalon is befolyásolhatja" - mondta Novák Éva.
Hidegétel, kultúra- és ajándékutalvány a vesztes
Ahogyan az várható volt, a cafeteriaelemek legnagyobb vesztesei közé az 54 százalékos adóval terhelt elemek lettek. Ennek megfelelően a NEXON 20 ezer fős mintájában a hidegétel, a kultúra-, illetve az ajándékutalvány esetén volt a legnagyobb csökkenés. "Ha a teljes keretet a választott cafeteriaelemek szerint vizsgáljuk, akkor a három legnagyobb arányban választott elem a melegétel utalvány, az egészségpénztári befizetés, illetve az üdülési csekk volt. Ez a három cafeteriaelem egyébként 2009-hez viszonyítva is népszerűbb lett a dolgozók körében" - tette hozzá Novák Éva.
A szakember tapasztalatai szerint a munkáltató és munkavállaló számára is kedvező cafeteria-rendszert sok esetben azért nem alkalmazzák, mert informatikai támogatás nélkül olyan mértékű adminisztrációt ró a cégre, amivel nem tud megbirkózni. A NEXON ezért biztosít átfogó megoldást és szakmai támogatást a cafeteria-rendszerek megtervezéséhez és üzemeltetéséhez. A nexCAFÉ szoftver ráadásul felhő alapú, hosztingolt szolgáltatásként is elérhető. Ennek keretében a felhasználók havidíjas rendszerben, interneten keresztül férhetnek hozzá a cafeteria-rendszerhez, amely kifejezetten az alacsonyabb költségvetésű vállalatok számára előnyös. A cég webes felületén pedig a dolgozók egyéni igényeiknek megfelelően választhatnak a juttatásokból.
"Mi 2009-ben vezettük be a nexCAFÉ cafeteria-rendszert, mert bővíteni szerettük volna a béren kívüli juttatások körét, ugyanakkor nem akartuk, hogy ez jelentős adminisztrációs terhet jelentsen. Dolgozóink rendkívül elégedettek voltak, hiszen mindenkinél nagyobb összeg realizálódott egy olyan évben, amikor a gazdasági viszonyok miatt be kellett fagyasztani a béreket" - mondta Barta Szilvia, az ACNielsen piackutató vállalat HR menedzsere.
2010.04.28 - Termékmix
Három vásárlásból egy problémás
Mintegy kétmillió forint értékben szabott ki bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége egy, a közelmúltban végzett ellenőrzés során.
A három hetes, tavaszi akció mérlege szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége összesen 149 ellenőrzést végzett. Ebből 136 élelmiszer jellegű kiskereskedelmi, két ruházati, tizenegy vendéglátóipari üzletben történt. Harsányi Istvánné, az egri központi szervezet vezetője arról tájékoztatott, hogy a vizsgált egységek többségében, százhárom esetben állapítottak meg hiányosságot, illetve mulasztást.
A 149 ellenőrzésből harmincat a nyolc társhatóság előzetes egyeztetése alapján, azonos időpontban, koncentráltan végeztek. Öt élelmiszerpiacon tizenhét élelmiszer jellegű és egy vendéglátó üzletet, míg egy állat- és kirakodóvásárban két édességelárusítót, valamint tíz vendéglátó üzletet vettek górcső alá. A vásáron és piacokon végzett húsz vizsgálat fele állapított meg mulasztást. Az ellenőrzések mindegyike során volt próbavásárlás is, ezek nyomán több mint félszáz hatósági kifogást emeltek.
A csomagolóanyag termék súlyába történő belemérése, illetve a feltüntetettnél magasabb ár felszámítása miatt összesen harmincegy esetben, átlagosan 644 forint többletszámolásra derült fény. A nyugtaadás kétszer maradt el, míg huszonegy esetben az érvényes hitelesítésű mérleg hiánya volt a probléma. Az árfeltüntetéssel kilencvenhét alkalommal akadt gond, két helyen pedig fiatalkorúakat is kiszolgáltak, számukra tiltott dohány- és alkoholtermékekkel.
A feltárt hiányosságok, mulasztások miatt hatvannyolc üzemeltetőt határozatban köteleztek a jogsértés megszüntetésére, míg hatvannégy esetben összesen 1,9 millió forint fogyasztóvédelmi, egy ízben pedig tizenötezer forint szabálysértési bírságot szabtak ki.
2010.04.27 - Termékmix
Nincs megoldva kis- és mikrovállalkozások hitelezése
A kis- és mikrovállalkozások banki hitelezése nem megoldott - értett egyet Andor László (képünkön) foglalkoztatási és szociális EU-biztos, valamint Philippe Maystadt, az Európai Befektetési Bank (EIB) elnöke. Hozzátették: ezért is jelentős az Európai Bizottság kezdeményezése a mikrofinanszírozási hitelekre.
A két uniós illetékes - az erről kiadott közlemény szerint - a kisvállalkozások segítése mellett az ifjúsági és a zöld munkahelyteremtésről tárgyalt. Leszögezték, hogy az Európai Bizottság és az EIB az ifjúsági mobilitás és munkahelyteremtés terén is össze kívánja hangolni tevékenységét. Philippe Maystadt követendőnek ítélte a diákhitelezés magyarországi gyakorlatát. A zöld foglalkoztatást illetően kiemelték: "ha komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet és új foglalkoztatási formákat akarunk létrehozni, akkor minél több zöld munkahely teremtését kell elősegíteni".
2010.04.27 - Termékmix
Az import miatt vesztes a hazai piacon a tejágazat
Az olcsó importáru miatt továbbra is belső piacot veszít a hazai tejágazat. A XVII. Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kiállításon az is elhangzott, hogy a hazai sertéstenyésztésnek változatlanul versenyhátrányt jelent a pénzhiány és az elavult technológia, Gráf József agrárminiszter viszont ugyanitt úgy vélte, hogy az elmúlt években jelentős műszaki-technológiai fejlődés jellemezte az állattenyésztést.
Tíz éve még 1 millió szarvasmarha volt Magyarországon, mára a számuk 200 ezer alá csökkent. A tejfogyasztás mértéke sem emelkedett, főképp a gazdasági válság óta érezzük a stagnálását, illetve csökkenését. Az elmúlt öt évben nagy mennyiségű tej áramlik be a környező EU-s országokból, ami nagy problémát okoz a magyar ágazatnak – nyilatkozta Mélykúti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, a piacnyitás lényegesen nagyobb gondot okoz a gazdasági válság okozta, vélhetően átmeneti fogyasztáscsökkenésnél.
Magyarországon a technológia korábban nem olyan magas szinten állt, aminek következtében a kis-, és nagyüzemi állomány is csökkent – mondta Eicher József, a FSE Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években komoly szerkezeti váltás történt a magyar állattenyésztésben, átalakult az üzemi struktúra és jelentős műszaki-technológiai fejlesztést sikerült végrehajtani – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Gráf József Hódmezővásárhelyen. Az elmúlt három évben több mint 7 ezer állattartó telep épült újjá vagy esett át nagyon komoly rekonstrukción elsősorban a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatban – mondta a miniszter. A hét év alatt rendelkezésre álló 1300-1400 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás közel felét műszaki-technológiai fejlesztésre fordítottuk, ennek felét az állattenyésztésben – közölte a tárcavezető.
2010.04.26 - Termékmix
Nő a fizetésképtelenség a kereskedelmi és logisztikai szektorban
Az idei év első negyedében 2009 hasonló időszakához képest 12 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak továbbra is az építőipar, a kereskedelmi vállalkozások minősülnek, valamint erőteljesen megnövekedett az eljárások száma az ingatlanközvetítőknél. A Coface Hungary Hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint 2010 első negyedévében közel 12 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 hasonló időszakához képest, bár a növekedés üteme lassul, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt 4-5 év már elég magas bázist eredményezett.
A fizetésképtelenségi eljárások növekedési ütemének lassulása összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely a fejlett iparosodott országokban már látható. Emellett azonban a Coface Magyarországon továbbra sem tapasztalja a fizetési morál javulását. A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és az építőipar. Ezek mellett az ingatlanközvetítéssel foglalkozók kerültek nagy bajba az első negyedévben.
2010.04.26 - Termékmix
Februárban is csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Az éves szinten immár két éve folyamatosan csökkenő kiskereskedelmi forgalom februárban ismét esett több mint 4 százalékot. Az unió átlaga 1 százalék alatt volt.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2010 első két hónapjában 4,9 százalékkal, míg februárban 4,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A forgalom 2007 áprilisa óta folyamatosan csökken.
Az adatok szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2010 első két hónapjában folyó áron 974,2 milliárd értékű árut forgalmaztak, ebből februárban 485,1 milliárd forintnyit.
Az idei év első két hónapjában a kiskereskedelmi eladások 47 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 17 százaléka üzemanyag-, 12 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott, míg a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek 2010 első két hónapjában 3,3 százalékkal, februárban 2,9 százalékkal kisebb forgalmat értek el, mint az előző év azonos időszakában.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2010 februárjában az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 0,7, az eurózóna országaiban 1,1 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évihez mérten.
2010.04.23 - Termékmix
Nem dolgozhat alkalmi munkavállaló ünnepnapon
Az idei szezonban már nem lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni az ünnepnapokon, az ezt lehetővé tevő alkalmi munkavállalói könyv megszűnt áprilistól - emelte ki Jankó Zoltán, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a balatoni szezonfelkészítő fórumon.
További változás, hogy kötelezően jelenléti ívet kell vezetni, naptári napra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy annak aki éjszakás műszakban dolgozik, 4 jelenléti ívet kell majd aláírnia egy műszak alatt - hívta fel a jelenlévők figyelmét Jankó Zoltán. Ezzel a változások a szezonális foglalkoztatásban még több adminisztrációs terhet jelentenek a vállalkozásoknak - kifogásolták a jelenlévő vállalkozók. Az igazgató hangsúlyozta: az alkalmi foglalkoztatás nem szűnt meg, a szabályozása módosult. Hozzátette, hogy az alkalmi munkavállalói könyv megszűntetését az indokolta, hogy a tavalyi évben a régióban elvégzett 2.722 ellenőrzésből 2.566 alkalommal, azaz az esetek 94,3 százalékában találtak szabálytalanul kitöltött alkalmi munkavállalói könyvet. A balatoni vállalkozások megoldatlannak látják a helyzetet - mondta Szijártó Csaba, a balatonfüredi Hotel Marina-Port igazgatója. Ezután nem vehetünk fel kisegítőket az olyan kiemelten forgalmas ünnepnapokra mint a pünkösd vagy az augusztus 20., amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk - mondta az igazgató.
2010.04.23 - Termékmix
A Föld Napja alkalmából az Auchan útjára indítja harmadik honlapját
Az Auchan Magyarország Kft. több népszerű site – a hipermarketek árait összehasonlító honlap (www.hiperarak.hu) és a 2009 kereskedelmi honlapja verseny győztese (www.auchan.hu) – üzemeltetése mellett egy harmadik, a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozó weblapot indít útjára a Föld Napján, www.tudatauchan.hu címen.
A weboldalon részletes tájékoztatást olvashat a látogató az Auchan energiafogyasztás csökkentéséért tett fejlesztéseiről, a hulladékgazdálkodás terén tett legújabb megoldásairól (pl. a nemrég az áruházakban bevezetett Zöld Szigetekről), a környezetbarát bevásárlószatyrok használatáról vagy az építkezések során felbukkanó régészeti leletekről, melyeket a vállalat ki is állított.
A látogatók az Auchan áruházak fenntarthatóságért tett fejlesztései mellett hasznos tanácsokat is olvashatnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem témájában – olyan egyszerűen kivitelezhető, gyakorlati tanácsokat, melyeket mindannyian könnyedén be tudunk tartani egy kis odafigyeléssel, mint például a víztakarékossággal kapcsolatos tippek.
Az Auchant, mint munkáltatót is megismerheti a látogató a weblapon: a társadalmi szerepvállalásának mérföldkövei mellett (díjak, szponzorációk, kitüntetések) a vállalat munkáltatói elveit is közzéteszi (toborzás, képzés, biztonságos munkavégzés és részvényesi program).
Az Auchanról a fenntarthatóság témájában a legújabb közlemények a Hírek menüpontban olvashatók, de emellett a videók között is böngészhetnek a látogatók, így a népszerű „Fogyasztóvédelmi percek” epizódjai is fel vannak töltve.
A honlap érdekessége, hogy egy rövid teszt kitöltésével bárki kiszámíthatja, milyen méretű az “ökológiai lábnyoma”. Ennek a kvíznek kettős célja van: a környezettudatos magatartás erősítése és a figyelemfelkeltés.
„Egyre több vásárló számára fontos, hogy a fenntarthatóság iránt elkötelezett hipermarketben vásároljon, hiszen maga is takarékoskodik az energiával és szelektíven gyűjti a hulladékot. A weblappal számukra kívánunk hasznos információkkal szolgálni, és reméljük, hogy bővíteni tudjuk a környezettudatos vásárlók körét. A fenntarthatósággal kapcsolatos híreink közzétételével és a folyamatosan frissülő, hasznos tippekkel reméljük, hogy az érdeklődők számára rendszeres információforrássá válik az új weblap, és gyakran visszalátogatnak majd” – mondta Jean-Paul Filliat az Auchan vezérigazgatója az új honlapról.
A honlapot, akárcsak az Auchan két korábban létrehozott website-ját, a Neo Interactive Kft. fejlesztette és üzemelteti.
2010.04.23 - Termékmix
Négyéves csúcs közelébe emelkedett a GKI fogyasztói bizalmi indexe
Áprilisban folytatódott a GKI konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének egy éve tartó emelkedése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index nemcsak a válság előtti utolsó „békehónap”, 2008 szeptemberének szintjét haladta meg, de 2006 májusa óta nem volt ilyen magas. Már az üzleti várakozások sem sokkal maradnak el a válság előtti szinttől.
Miközben márciusban az üzleti szektor várakozásainak kedvező változása kizárólag az ipari bizalmi indexnek volt köszönhető, áprilisban az ipari várakozások kissé romlottak, a többi ágazaté viszont érezhetően emelkedett. Az ipari bizalmi index egy éve tartó emelkedése most másodszor tört meg. Stagnált a termelési kilátások, romlott a rendelésállományok és saját termelésű készletek megítélése, de javult az elmúlt időszaki termelésé. Az exportrendeléseket is gyengébbek érezték a válaszolók. Az ipari várakozások áprilisi romlása azonban kisebb a márciusi emelkedésnél.
Az építőipari bizalmi index értéke a márciusi csökkenés után áprilisban növekedett, de még jóval elmarad a válság előtti szinttől. Most egyaránt javult kissé az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállományoknak a megítélése. A kereskedelmi bizalmi index értéke 2010 első három hónapjában határozottan növekedett, majd áprilisban valósággal megugrott, s elérte a válság előtti szintet. Leginkább az eladási pozíció megítélése javult, de markáns növekedést jeleznek a rendelésállományra vonatkozó várakozások is, miközben a készletek átlagos színvonala nőtt márciushoz képest. A szolgáltatói bizalmi index szezonálisan kiigazított értéke az év elejére jellemző ingadozást követően áprilisban jelentősen emelkedett, s megközelítette a válság kirobbanását megelőző szintet. Legnagyobb mértékben a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások növekedtek, de jelentősen javult az üzletmenet megítélése is.
A foglalkoztatási szándék az iparban kissé, a kereskedelemben erőteljesebben romlott, az építőiparban és főleg a szolgáltatások körében javult, s jelentősen csökkent a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme.
Az iparban a következő három hónapban az eladási árak növekedésére számítottak. Az építőiparban az árcsökkentésre számító cégek aránya továbbra is jelentősen meghaladta az áremelésre készülőkét, de a mélyépítésben már ez utóbbiak voltak enyhe többségben. Némileg erősödött a kereskedelmi és szolgáltató cégek áremelési törekvése, miközben a fogyasztók inflációs várakozása mérséklődött.
Áprilisban már alig voltak többen azok a cégek, amelyek a magyar gazdaság kilátásait romlónak, mint amelyek javulónak minősítették. A fogyasztók véleménye is jelentősen javult a magyar gazdaság helyzetéről.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult. Értéke ugyan nagyon messze van a korábbi választási évek csúcspontjaitól, de csaknem négy éve nem volt ilyen magas. Érezhetően kedvezőbb lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozása, miközben a közeljövőben várható megtakarítási képességről alkotott véleménye nem változott.
2010.04.21 - Termékmix
Hitelcsapdában a mikro vállalkozások
A hazai vállalkozások több mint 90 százaléka tartozik a mikro- és kisvállalkozások közé. Többségüknek komoly hiteltartozásai vannak -írja a Népszava.
A válság miatt azonban a kisvállalkozások már nem beruházásra, fejlesztésre, hanem a túlélés érdekében forgótőkepótlásra kaptak kölcsönpénzt.
A kereskedelmi bankok azonban a recesszió hatására nem szívesen nyújtottak hiteleket a kisebb vállalkozásoknak. A pénzintézetek különösen kockázatosnak ítélték meg a turizmussal, a szállítmányozással, a kiskereskedelemmel, az építőiparral és a személyi szolgáltatásokkal foglalkozó ágazatokat.
Szakértők szerint a megoldást az jelenthetné, ha a gazdaságfejlesztési tervekkel jobban harmonizáló pályázati kiírásoknál, befektetéseknél piaci alapon - de állami garanciával vállalt önrésszel indulhatnak a kkv-k.
2010.04.21 - Termékmix
Boltláncok forgalom szerinti rangsora az élelmiszer-kereskedelemben
A Tesco, CBA és Coop áll a legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi láncok 2009. évi ranglistájának élén, ahogyan egy évvel korábban is. A Tesco forgalma 602 milliárd forintról 638,4 milliárdra nőtt. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 2009. évi rangsora, amit a vállalatok saját közlése, illetve becslések alapján állítottak össze.
A Tescót követő CBA 547,5, míg a Coop 510 milliárd forinttal szerepel a ranglistán. Mindkettő valamivel nagyobb mutatóval, mint egy évvel korábban.
Utánuk következik, ahogyan az előző évben is, a Spar csoport 397,4 és a Reál 358 milliárd forinttal. Szintén növekedtek, egyik évről a másikra.
A rangsorban második CBA 3 054 üzlete, a harmadik Coop 5 250 és az ötödik Reál 2 320 boltja együttesen több mint 10 500 egységet jelent. Így a három hazai tulajdonban lévő lánc együttesen a teljes magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat több mint felét képviseli.
A magyar tulajdonban lévő vállalatok előkelő pozíciója fehér hollónak számít Közép-Európában. Hazai tulajdonú láncok ugyanis hasonlóan magas forgalmakat, illetve piaci részesedéseket régiónk egyetlen más országában sem érnek el.
Az Auchan és a Cora hipermarketjeivel a boltláncok rangsorának 6., illetve 10. helyére került.
A több csatornát működtető Tesco piacvezető pozícióját többek között terjeszkedésének is köszönheti. Egy év alatt tizenhárom hiper- és tizenöt szupermarkettel, összesen 176 üzletre bővítette hálózatát. Az említett bolttípusokon kívül belvárosokban expressz, az északnyugati megyékben pedig S-market üzletei várják a vevőket. .
A hipermarket láncok közül a Tesco mellett az Interspar és az Auchan is terjeszkedett tavaly. Az Interspar két új üzlettel 31-re növelte hálózatát, az Auchan egyet nyitott, és 12 egységet működtet.
A négy diszkont lánc – Lidl, Penny Market, Aldi és Profi – a legutóbbi időszak nyertesei közé tartozik. A Nielsen által becsült együttes forgalmuk 14 százalékkal emelkedett, egyik évről a másikra, és múlt évben meghaladta a 430 milliárd forintot. Jelentős növekedésük egyik fő oka, hogy a fogyasztók egy része olcsóbb üzletek felé fordult a legutóbbi időszakban. Másik pedig, hogy a hazai diszkont hálózat 39 egységgel bővült egyik évről a másikra. A Lidl tizenhét, Aldi tizenhárom, míg a Penny Market kilenc új diszkontot nyitott Magyarországon.
Figyelemre méltó piaci szereplő a Spar. Az Interspar bővítése mellett szupermarket hálózatába beleillesztette a Plus diszkontokat, de nyitott új egységeket is.
Az üzletláncok idei rangsora azt mutatja, hogy folytatódik az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja, a vásárlói igények változásainak megfelelően. A legtöbb magyar fogyasztó számára idén a boltválasztás legfontosabb kritériumává lépett elő, hogy egy üzletben megtaláljon mindent, amire szüksége van, mégpedig könnyen és gyorsan.
2010.04.20 - Termékmix
Harminc új Tesco nyílik idén
A gazdasági válság okozta kihívások ellenére a magyarországi Tescónak az elmúlt évben is sikerült megtartani piacvezető pozícióját. A cég folytatta beruházásait országszerte, és a már meglévő 20 000 hazai dolgozóján felül további közel 2 000 embernek teremtett munkalehetőséget. A Tesco az idén 30 új áruház – köztük hipermarket és expressz típusú boltok – nyitását tervezi, és 1700 fővel kívánja növeli foglalkoztatottainak számát - olvasható a cég közleményben.
A Tesco Csoport kedden közzétett üzleti eredménye szerint csoport szinten a vállalat 8,5%-os árbevétel-növekedést ért el 2009-ben. A Tesco 2009 és 2010 márciusa között több mint 13%-kal növelte szokásos vállalkozási eredményét. A magyarországi Tesco piacvetetőként jelentősen hozzájárult a Tesco Csoport pozitív pénzügyi eredményéhez.
2010.04.20 - Termékmix
Metro: indul a saját márkás kampány
Indul a METRO Kereskedelmi Kft. új, két hétig tartó sajátmárkákra fókuszáló kampánya, amely kifejezetten a profi vásárlók igényeihez alakított márkákból áll és több száz terméket kínál „ütős akciók” keretében, illetve bemutatkoznak új sajátmárkás termékek is.
„Ez a kampány a sajátmárkákkal szolgálja törzsvásárlóink, például szállodák és éttermek, kereskedők és irodák különleges igényeit. A működésükre vonatkozó ismereteink és elkötelezettségünk segített abban, hogy kiváló minőségű, felhasználóbarát és egyéni igényekre szabott termékeket kínáljunk. A kampány kiemelt szerepet foglal el vállalatunk életében, hiszen egy igen jó csapatmunka eredménye. Az offenzíva szó jellemzi legjobban a kampányt, hiszen áruházaink és közvetlen környezetük is a sajátmárkákat hangsúlyozzák, megjelenésükkel és az áruházban zajló eseményekkel is.” - mondta Tatár Csilla, a METRO Kereskedelmi Kft. Sajátmárka Csoport vezetője. Rendkívül versenyképes áraikkal a sajátmárkás termékválasztékuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy profi vásárlóik felvirágoztathassák saját üzletüket.
Hat kiemelt márkára fókuszáló portfolió
A METRO Kereskedelmi Kft. hat márkára koncentráló portfoliója biztosítja az áttekinthető struktúrát és a megfelelő célcsoportok általi jobb megismerhetőséget. A saját márkákat a vásárlókkal szoros együttműködésben alakították ki, akik jelezték különleges igényeiket a minőség, teljesítmény, csomagolás és ár kérdésében. Emellett a magyarországi METRO piacelemzéseket, valamint alapos laboratóriumi vizsgálatokat is végeztet. A hat márka, mely ennek a kampánynak a gerincét képezi: Aro, Fine Food, Horeca Select, H-Line, Rioba és a Sigma.
Minőségi sajátmárkák
Mind a hat márka innovációt és kiemelkedő minőséget ötvöz versenyképes árral. Olyan minőséget kínál, ami a piacon jelen levő legjobb szinthez hasonlítható. Ezeket a szigorú termékspecifikációk valamint az alaposan tesztelt ellenőrző rendszer biztosítja. Összességében ez az új megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy profi vásárlóinknak valódi hozzáadott értéket biztosítsanak, mely különösen fontos egy gazdasági visszaesés idején.
A teljes üzleti modellt, melynek szerves részét képezik a sajátmárkák, még inkább a szállodákból és éttermekből, kereskedőkből, szolgáltatókból és irodákból álló vásárlói törzsközönség igényei szerint alakítják. A megerősített sajátmárkás kezdeményezés mellett az átalakított áruházformátumok, a kiszállítási szolgáltatás bevezetése, a fokozott célcsoport-kezelés, a rendkívül versenyképes árképzés és a még inkább vásárlói igényeknek megfelelő vásárlás kerül létrehozásra. Összességében ezek az intézkedések lehetővé teszik a METRO Cash & Carry számára, hogy megőrizze vezető helyét a nagykereskedelmi piacon.
2010.04.16 - Termékmix
Új giga Tesco nyílik!
A Kőbánya-Kispest csomópont területén gőzerővel épül az új TERMINÁL üzletközpont és a hozzá tartozó intermodális közlekedési csomópont. Ezzel a beruházással megvalósul Budapest egyik legkomplexebb városrész-megújító beruházása. A Köki TERMINÁL területeire sorban írják alá a szerződéseket a bérlők, a hipermarket területére a TESCO áruház szerződött a napokban!
Légrádi Petra, az R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója elmondta: Jó hír mindenkinek, hogy a TERMINÁL beruházás keretében a jelentős közlekedési fejlesztések mellett, háromszintes multifunkcionális bevásárlóközpont épül látványos tempóban, amelyben több mint 200 üzlet kap majd helyet. A napokban született megállapodásnak köszönhetően, egy új TESCO áruház nyitja meg kapuit, ami nagymértékben segíti majd a környék lakosságának kényelmes és gyors bevásárlását.
Iglódi-Csató Judit, a TESCO-Global Áruházak kommunikációs igazgatója elmondta: Budapesten már számos áruházunk üzemel, célunk azonban az, hogy vásárlóinkat a lakóhelyükhöz minél közelebb tudjuk kiszolgálni. A Kőbánya-Kispest csomópontnál épülő új, kb. 5 000 négyzetméteres előadótéren 30 000 féle terméket kínáló Tesco áruház is ehhez járul hozzá. Fontosnak tartjuk azt is, hogy minden egyes újonnan megnyíló áruházunk jelentősen hozzájárul a környék munkaerő piaci helyzetének javulásához. Az új, TESCO áruház a TERMINÁL bevásárlóközpontban közel 150 új munkahelyet teremt.
2010.04.15 - Termékmix
Gazdák az Auchan parkolójában
Májusban ismét mezőgazdasági termelők veszik birtokba kilenc magyarországi Auchan bevásárlóközpont parkolóját. A gazdák most nem dinnyét borítanak a flaszterre, hanem az üzletlánc meghívására érkeznek. Május hetedike és tizenharmadika között magyar termelők mutatkoznak be az Auchan Magyarország Kft. és az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezésében az áruházakban és azok parkolóiban.
Április hetedikén jelent meg a felhívás az AMC honlapján, miszerint május hetedike és tizenharmadika között "Magyar termelők bemutatkozása" néven indít akciót a francia üzletlánc magyarországi divíziója, az Auchan Magyarország Kft. Az akció ideje alatt a cég mintegy kétszáz hazai mezőgazdasági termelőnek biztosít időszakos belistázási lehetőséget,- azaz a termékek az üzletlánc polcaira is felkerülnek - illetve az áruházak bejáratánál másodlagos kihelyezést. Azon termelők számára pedig, akik termékeik jellege folytán, illetve gyártási technológiájuk okán nem juthatnak belső kiállítói térhez, az akcióban résztvevő áruházak parkolóiban szervez fesztiváljellegű kiállítást az AMC az esemény első két napján.
Lapunk az AMC-től megtudta, a termelőknek külön pályázatban kell jelentkezniük beltéri illetve kültéri kiállítónak. Az intézmény az előbbi kategória pályázóin három-, míg az utóbbira jelentkezőknek hárommillió-ötszázezer forintos pályázati keretösszegből gazdálkodhatnak. "A kültéri pályázóknak helyszínenként egy, - azaz kilenc - mosogatóval, hűtővel, árammal ellátott faházat, illetve egy sátrat biztosítunk, ami véd az időjárás viszontagságaitól" - tájékoztat az AMC. A pályázati pénzből például egyéb szervezési költségek, plusz hűtőbérlés, őrzés, és szemétszállítás is finanszírozható. A támogatás jellege vissza nem térítendő, utófinanszírozású, mértéke száz százalék.
Mindezek fényében a szervezők olyan a mezőgazdasági termék előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozók, cégek jelentkezését várják, melyek megfelelnek a törvényi mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásnak. A pályázó többek között nem állhat csőd- és felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt, és lejárt köztartozása sem lehet. Mindezek mellett igazolnia kell, hogy hagyományosan magyar élelmiszert gyárt. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell továbbá a kiállító célját, a megvalósítás módját és egy előzetes költségkalkulációt, a kívánt támogatási összeg megjelölésével együtt.
A pályázatokat Gráf József agrárminiszter által felkért háromtagú biztosság bírálja el, a végső döntést viszont a bizottság által felállított rangsor alapján az AMC hozza meg. A "kültéri" pályázatok benyújtási határideje május negyedike, míg a "beltérié" május hetedike. Az AMC figyelmeztet: ha a megvalósított akció alapvetően eltér az eredeti, jóváhagyott tervtől, akkor elesik a támogatástól a pályázó. Mindezt az akció lezárultával leadott írásos jelentés, az ehhez kapcsolódó elszámolás és helyszíni szemle alapján dönti el az intézmény.
Az akcióban az albertfalvai, budaörsi, soroksári, maglódi, székesfehérvári, kecskeméti és miskolci Auchan áruházak vesznek részt. További két helyszínről még nem határoztak a szervezők.
2010.04.15 - Termékmix
Milyen Magyarországon az élelmiszerbiztonság?
Magyarországon az élelmiszerbiztonsági helyzet se nem jobb, se nem rosszabb, mint más uniós tagországokban - mondta Kocsner Tibor, helyettes országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) élelmiszerlánc felügyeleti főosztályának vezetője.
Mint elmondta, az élelmiszer bizalmi termék, és mint ilyen a vele kapcsolatos eseményekre az utóbbi időben egyre inkább felfigyelnek az emberek. Elsősorban az élelmiszergyártókat terheli a felelősség azért, hogy az élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók legyenek és ne károsítsák az egészséget. Ennek a legtöbb gyártó eleget is tesz, amire példa a legutóbbi napokban ismertté vált lisztéria-fertőzés, amikor a termék gyártója elismerte, hogy hibázott, értesítette a forgalmazót és fogyasztókat is, továbbá a hibás terméket, ami az egészségre ártalmas lehetett kivonta a forgalomból. A gyártó értesítette az illetékes hatósági szervezetet is. Ez természetesen kötelessége, annak érdekében, hogy fel lehessen tárni, miként szennyeződhetett a hőkezelt élelmiszer. A hőkezelést ugyanis a lisztéria kórokozója nem éli túl. A gyártónál ezért meg kellett vizsgálni a gyártási folyamat élelmiszerbiztonsági szempontból kritikus, úgynevezett HACCP pontjait, hogy a hibát ki lehessen küszöbölni. Az élelmiszerbiztonság területén azonban a fogyasztóknak is megvan a maguk szerepe. Hiszen, ha élelmiszerbiztonsági szempontból nem megfelelő élelmiszert találnak a boltok polcain, úgy azt érdemes jelezniük a hatóságoknak. Ez történt például egy legutóbbi esetben, amikor egy újság vélte úgy, hogy a méz minősége élelmiszerbiztonsági szempontból nem megfelelő és több mintát is megvizsgáltatott emiatt. Az élelmiszerbiztonságért felelős hatósági szervezet is kockázatelemzési módszer segítségével igyekszik kiszűrni azokat a termékeket, amelyek esetleg veszélyeztetnék az emberek egészségét. Ezért vizsgálták meg az utóbbi hetekben például azt a Marokkóból származó paprikát, amelyben szintén az unióban nem engedélyezett növényvédőszerre utaló nyomokat találtak. A marokkói paprika a sajtóhírekkel ellentétben nem volt ciánszennyezett, csak cianid-kötés volt az alkalmazott vegyszerben, ezért ez egészségre ártalmas volt. Valamennyi forgalomba kerülő élelmiszert lehetetlen ellenőrizniük a hatóságoknak, ezt a világ egyetlen országában sem teszik meg, figyelmeztetett az FVM élelmiszerlánc felügyeleti főosztályának vezetője. Erre való a hatóságok által alkalmazott kockázatbecslési módszer, hogy a szakemberek ellenőrzéseit segítse. Kocsner Tibor hozzátette: az utóbbi időben úgy tűnhet megszaporodtak az élelmiszerbiztonságot, az emberek egészségét veszélyeztető esetek, de ez csak látszat, e mögött ugyanis a hatékonyabb ellenőrzés, és az a tudatosság áll, hogy az ilyen esetek nagyobb nyilvánosságot kapjanak.
2010.04.15 - Termékmix
A PICK SZEGED Zrt.- sajtóközleménye
„Ilyen még sosem fordult elő a társaság életében”
A PICK SZEGED Zrt. tájékoztatja Kedves Vásárlóit és Fogyasztóit, hogy kizárólag a Reál áruházláncban forgalmazott, április 20-i fogyaszthatósági idővel rendelkező Reál Párizsi szeletelt 150 g”-os és az április 21-i fogyaszthatósági idővel rendelkező „Reál Sonka szeletelt 100 g”-os termékeket a mai napon visszahívta a fogyasztói értékesítésből. Az áruházlánc és a vállalat közös belső ellenőrzése során kiderült, hogy egy adott napon legyártott két terméktípus Listeria Monocytogenes fertőzöttsége az előírt határértéket meghaladta.
A társaság azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, és az alig 200 kilogrammnyi termék nagy részét még értékesítés előtt visszahívta a kereskedelmi egységekből. Az értékesítésbe bevont boltok részletes tájékoztatást kaptak a helyzetről, ők tájékoztatják vásárlóikat a hibáról, és a visszahívás tényéről.
A társaság és az áruházlánc kéri, hogy aki vásárolt a fenti termékekből, abból ne fogyasszon, a vásárlás helyén visszafizetik a termék árát. Ha valaki mégis evett volna a termékből és ezt követően rosszul érezné magát, - émelygést érez, hányingere van - forduljon orvosához és tájékoztassa arról, hogy a kérdéses termék is lehet oka a rosszullétének.
A társaság az észlelt hibát a hatóságok bevonásával kiküszöbölte, és a termelést azóta – szigorú minőségbiztosítási ellenőrzések mellett – újraindították. A társaság fontosnak tartja kiemelni: ilyen eset még soha nem fordult elő a társaság története során. Az egy gépsort érintő esemény más termékek gyártását nem érintette, és egyéb termékeik fogyaszthatóságát nem befolyásolja, azok minden szempontból megfelelnek az élelmiszerbiztonsági előírásoknak és biztonsággal fogyaszthatók.
2010.04.14 - Termékmix
Stagnál a tésztapiac
A lap szerdai számában a hazai tésztagyártás első két szereplője nyilatkozik a piaci helyzetről. Káhn Norbert, a Gyermely Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint az év második felénél előbb aligha várható bővülés a száraztésztapiacon, ám ez is csak arra lesz elég, hogy az ágazat tavalyi eredményét tudja megismételni. Sárik Ferenc, a második piaci szereplőként nyilvántartott Cerbona Zrt. marketing vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy a tészta iránti kereslet növekedését látják a piacon.
A válság nem kezdte ki a tésztapiacot, tavaly 1-2 százalékkal még nőtt is az értékesítés, azonban gyorsabban terjednek az olcsóbb kereskedelmi márkák, és több volt a kedvezményes értékesítés is - teszi hozzá a lap a Nielsen piackutató adatai alapján. Káhn Norbert elmondta, hogy miközben a búza ára csökkent, a tojásé emelkedett, vagyis az alapanyagárak összességében nőttek. Ugyanakkor a forint erősödése csökkentette az import nyomását. Ezzel ellentétes hatást okozott azonban a lap szerint, hogy az áfa emelkedését követően a tésztagyártók is a feketegazdaság előretörését tapasztalták. Annak mértékét 30 százalékra becsülik.
2010.04.14 - Termékmix
Fertőzött felvágottat hívott vissza a Reál
A Reál márkatermékek minőségellenőrzése során kiderült, hogy két termék, a Pick Szeged Zrt. által gyártott „Reál Párizsi szeletelt 150g” és „Reál Sonka szeletelt 100g” Listeria Monocytogenes fertőzöttsége az előírt határ feletti. Így a két termék fogyasztása az egészségre ártalmas lehet, ezért az üzletek polcairól visszahívták ezeket a termékeket.
Al termékek minősége a gyártói ellenőrzések mellett független szakértő szervezetek segítségével is folyamatosan ellenőrzésre kerül, ezen ellenőrzéseknek köszönhető, hogy a fertőzést sikerült felismerni és a veszélyesnek ítélt két terméket azonnal visszahívni az üzletek polcairól.
A fertőzésveszély kizárólag a Pick Szeged Zrt. által gyártott „Reál Párizsi szeletelt 150g” és „Reál Sonka szeletelt 100g” esetében áll fenn, a forgalmazott egyéb termékek biztonsággal fogyaszthatók.
2010.04.14 - Termékmix
Emelkedtek a fogyasztói árak
A fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
Februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalék, a tizenkét havi 5,7 százalék volt. 2009. márciusban az egyhavi átlagos infláció 0,5 százalék volt, 2008. márciushoz viszonyítva az árak 2,9 százalékkal nőttek.
Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta, hogy elsősorban az üzemanyag és az élelmiszer drágulása hajtotta az inflációt havi és éves szinten egyaránt. Az üzemanyag egy hónap alatt 3 százalékkal drágult, ez a havi inflációs adatot 0,2 százalékponttal emelte - tette hozzá. A többi főcsoport nem okozott meglepetést, az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult. Egyedül az idényáras élelmiszerek átlag feletti, havi drágulását emelte ki.
Az EU 27 tagországában az idén februárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 februárjában. Árcsökkenést mértek Lettországban (4,3 százalék) és Írországban (2,4 százalék). A legnagyobb áremelkedést Magyarországon (5,6 százalék) és Romániában (4,5 százalék) mérték.
2010.04.13 - Termékmix
Magyar borok taroltak világ legszigorúbb borversenyén
Nyolc magyar borászatot díjaztak a Vinitalyn, amely a világ egyik legrangosabb borversenye. A 18. alkalommal megrendezett nemzetközi borversenyt (Concorso Enologico Internazionale) a világ legszigorúbb borversenyének is nevezik.
A világ 27 országából, több mint ezer borászatának, 3.646 mintáját, egy105 fős borítészcsapat bírálta el. A magyar borokat kiemelkedőnek minősítette a zsűri. - nyilatkozta az egyik díjazott, a balatoni Varga Pincészet vezetője. Varga Bálint szerint: ez a verseny a világ legszigorúbb megmérettetése, mert itt kategóriánként csak négy érmet osztanak ki (nagyarany, arany, ezüst és bronz). Itt az éremkiosztási arány mindössze 2-3 százalék, a más borversenyeken alkalmazott 30% körüli arány helyett. Itt az érmek mellett, a magas pontszámot elérő boroknak, a borászokból és szakújságírókból álló zsűri „Gran Menzione"-t (elismerő oklevelet) is ad.
A magyarok közül a legjobb eredményt a Nyakas Pincészet érte el. A zsámbéki medencében tevékenykedő borászat a legnagyobb elismerésben részesült azok közül a pincészetek közül, amelyek be merték nevezni termékeiket a szigorú zsűri által minősített versenyre. A magyar borászat mellett, SPECIAL VINITALY NATION AWARD 2010 kitüntetésben mindössze négy pincészet részesült, egy olasz, egy cseh, egy spanyol és egy svájci borászat. - nyilatkozta a Nyakas Pincészet kommunikációs vezetője, Nagy Péter.
A hazai pincészetek közül díjazták még a Bárdos és Fia Pincészet, Günzer Tamás, Borpalota, Bock Pincészet, a Somogyi Tibor Pincészete és az Egri Korona Borház egy-egy borát. Varga Bálint kiemelte: a nyolc díj jól mutatja, hogy a magyar boroknak van létjogosultságuk nemzetközi piacon is. Minőségben felveszik a versenyt a legnagyobb bortermelő országok boraival is.
2010.04.13 - Termékmix
Újabb pályázat telephelyfejlesztésre
Május 7-től adhatók be a pályázatok az új telephely-fejlesztési kiírásra a régiókban. További jó hír a kis- és középvállalkozások számára, hogy az idén már építőipari cégek is igényelhetnek európai uniós forrást a konstrukció keretében. Az előirányzott keret ezúttal is 17 milliárd forint, ebből mintegy 300 projekt támogatható.
Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) regionális operatív programjainak egyik legnépszerűbb pályázata, egyenként 1,5-2 millió forintos ráfordítással csaknem 18 ezer munkahely megtartását és mintegy háromezer új munkahely létrehozását tette lehetővé – összegezte a felhívás révén eddig elért eredményeket Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója.
Elmondta: tavaly hirdették meg először ezt a pályázatot az üzleti infrastruktúra fejlesztésére az ÚMFT keretében. A kiírásra 2009-ben átlagosan mintegy kétszeres volt a túljelentkezés, s végül 469 pályázat nyert támogatást. A tervezett 17 milliárd forint helyett több mint 23 milliárdot osztottak szét a legjobb projektek között.
Az NFÜ szakembere az idén is hasonló vagy még nagyobb érdeklődésre számít, miután a pályázók körét kiterjesztették az építőipari cégekre is. A kiírás a kis- és középvállalkozások működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését támogatja. Alapvető célja a kkv-k versenyképességének megőrzése és fokozása. Emellett az idén az elbírálásnál kiemelt figyelmet szentelnek a foglalkoztatottság megtartására és javítására, az új munkahelyek teremtésére is. A pályázati kiírás közvetett célja a kkv-k tevékenységének erősítése, a régiós kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelése, továbbá annak előmozdítása, hogy a telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régió foglalkoztatottsági szintjének megtartásához, növeléséhez.
A konstrukció keretében a pályázók a termelő- és szolgáltatótevékenységekhez kapcsolódó új épület építését, a már meglévők átalakítását és bővítését, valamint a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtását, az alap-infrastruktúra kiépítését, korszerűsítését jelölhetik meg célul. Kapcsolódó tevékenységként támogatható a szükséges eszközök beszerzése és a környezeti kármentesítés is. Az elnyerhető támogatás összege 10–100 millió forint pályázatonként. A támogatási intenzitás 25–50 százalékos. A régiók közül Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl pályázói, valamint Nyugat-Dunántúlról a mikro- és kisvállalkozások kaphatnak 50 százalékos támogatást, amennyiben megfelelnek a kiírás feltételeinek. Jó hír az is, hogy előleg is igénybe vehető a megítélt támogatás 25 százaléka erejéig.
2010.04.13 - Termékmix
A multik a vásárlók miatt nem zárnának be vasárnap
Megoszlik a magyarországi áruházláncok véleménye a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról, az azt ellenzők szerint a szigorítás ellentétes a vásárlók érdekeivel.
Tavaly az első félévben a kormány nem támogatta a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló törvénymódosító javaslatot. A kabinet akkori álláspontja szerint a válság is amellett szól, hogy ne vezessenek be korlátozásokat, hiszen a heti forgalom több mint 15 százaléka esik vasárnapra, és a munkavállalóknak is szükségük van a vasárnapi bérre.
A CBA Kereskedelmi Kft. 35 ezer munkavállalója nevében már csatlakozott ahhoz az Európai Unióra kiterjedő aláírásgyűjtési akcióhoz, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozná. Ezt a kereskedelmi lánc össztársadalmi érdeknek tartja. A Coop is támogatja a kezdeményezést, a nagyobban közül azonban az Auchan és a TESCO nem.
A jelenlegi gyakorlat, a CBA szerint a munkavállalók egészségének védelme is megköveteli a korlátozásokat. A cég úgy véli, a Munka törvénykönyvének előírásai ellenére sok vállalkozás kijátssza a pihenőidőre vonatkozó szabályokat.
A Coop Hungary Zrt szimpatizál a vasárnapi nyitva tartást korlátozó kezdeményezéssel és lehetőség szerint támogatja is.
Iglódi-Csató Judit, a Tesco Global Áruházak Zrt. kommunikációs igazgatója azonban arra hívta fel a figyelmet: a társaság álláspontja szerint a nyitva tartás korlátozásával a vásárlók a szabadnap kínálta döntési szabadságot, míg a cég alkalmazottai a hétvégi prémium munkabér lehetőségét veszítenék el, ezért a kezdeményezést nem támogatják.
Gillemont Katalin, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatóságának munkatársa pedig úgy nyilatkozott, hogy a vállalat elsősorban a vásárlói érdekek miatt nem támogatná a kezdeményezést.
A Tesco és az Auchan illetékesei egyaránt megerősítették: amennyiben jogszabály születik a nyitva tartás korlátozásáról, az előírásokat betartják.
2010.04.12 - Termékmix
Egyre inkább előtérbe kerül a tudatosság a vásárlói döntésekben
A tavalyi évben a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek teljes forgalma nominálértékben 2008-hoz viszonyítva stabil maradt, viszont a mennyisége szűkült – derül ki a GfK Hungária 2009. évi kereskedelmi trendeket összegző legfrissebb tanulmányából.
„A háztartások vásárlási szokásaiban lassú, de egyértelmű változás figyelhető meg. Egyre inkább előtérbe kerül a tudatosság a vásárlási döntésekben. 2009-ben növekedett a kereskedelmi láncok között a kereszthasználat, vagyis a háztartások több boltláncot hajlandóak felkeresni egy-egy jó ajánlat reményében” – mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.
A kereskedelmi csatornák közül 2009-ben a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, a hipermarketek növekedése viszont megtorpant.
A diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, és bár a Plus kiválásával a csatorna aggregált piaci részesedése csökkent, a másik négy diszkont lánc összesített piacrésze magasabb volt 2009-ben, mint az előző évben.
2010.04.09 - Termékmix
Újabb élelmiszerbotrány: mészpor a lisztben
Kínai lapbeszámolók szerint egy élelmiszeradalékokat gyártó kínai vállalat porított meszet kevert azokba a fehérítő porokba, amelyeket a lisztkészítésnél használnak. A beszámolók arra nem tértek ki, hogy a lisztből, illetve a belőle készült termékekből jutott-e külföldre is.
A Legal Weekend vállalati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Kína keleti partvidékén található Csiangszu (Jiangsu) tartomány egyik vállalata - a Yuzhong Food Additive Co. - két kilogrammonként fél kilogramm porított meszet kevert a fehérítő porba, majd ezt értékesítette környékbeli négy nagy malomnak.
A liszt előállításánál használt fehérítő anyag rendszerint a kukoricakeményítő, ennek helyettesítése az olcsóbb és súlyosabb mészporral jelentősen csökkenti a fehérítő előállítási költségeit. A kukorica ára az idén minden eddigi rekordot megdöntött Kínában, ami a gyártókat a költségek csökkentésére ösztökélte.
A szóban forgó vállalat tulajdonosa el is ismerte, hogy a piaci árnál olcsóbban tudja értékesíteni az üzemében készült fehérítő port, tonnánként 9 ezer jüanért (1.319 dollár) a piaci 11 ezer jüanos átlagárral szemben. A porított mész bekerülése az emberi szervezetbe a tüdő, illetve az egész légző rendszer károsodásához vezethet. MTI Eco.
2010.04.09 - Termékmix
Már nem csökken az üzletek száma
Megállt az élelmiszerboltok számának évek óta tartó csökkenése Magyarországon – állapította meg a Nielsen.
A piackutató összesen 19 900 általános élelmiszerüzletet regisztrált hazánkban az elmúlt év végén, körülbelül annyit, mint egy évvel korábban. A társaság megállapítása szerint az elmúlt tíz évben együttvéve közel ötödével lett kevesebb az általános élelmiszerboltok száma.
Az elmúlt évet értékelő, mintegy 11 ezer üzlet meglátogatásával készült felmérés alapján a boltszám tényleg változatlan, de a kereskedelmi hálózat tovább koncentrálódik. A hipermarketek száma 10 százalékkal emelkedett, a főleg szupermarketet és diszkontot egyesítő bolttípus pedig 7 százalékos bővülést mutatott éves viszonylatban. A lakóhely közeli hagyományos üzletek közül az 50 négyzetméteresek és az annál is kisebbek száma stabil maradt. Szintén a modern üzlettípusok térnyeréséről tanúskodik az eladótér növekedése, 2009 végére 4 százalékos bővüléssel elérte a 3,05 millió négyzetmétert. A háztartási vegyi árukat és kozmetikumokat is forgalmazó élelmiszerboltok év végi 18 470-es száma nyolcvannal magasabb, mint egy esztendővel korábban. Ebből a szempontból is megállt az évek óta tartó csökkenés.
A Nielsen kutatásában kitért a régiók szerinti vizsgálatra is, ebből kitűnik, hogy a boltszám a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, valamint délkeleten nőtt, az ország többi részében csökkent.
A Nielsen egyúttal a vásárlási szokásokat is vizsgálta: kiderült, hogy a magyar vásárlók a boltválasztásnál a legfontosabbnak azt tartják, hogy egy üzletben vehessenek meg mindent, amire szükségük van. Utána következik, hogy a polcokon könnyen és gyorsan megtalálják, amire szükségük van. A harmadik fontos szempont, hogy a megvásárolt árucikkek megérjék az árukat.
2010.04.07 - Termékmix
Globálisan csökkent a borfogyasztás tavaly
[2010.04.01. 09:51]
A válságban inkább otthon borozunk
A válság hatása tavaly megmutatkozott a világ borfogyasztásában is: 2009-ben az előző évinél 2,9 százalékkal kevesebb, 236,6 millió hektoliter bor fogyott.
A párizsi székhelyű nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet, az OIV adatai szerint különösen Európában csökkent az elfogyasztott bormennyiség, miközben Chilében és Ausztráliában nőtt. Igaz, Európában az olaszok is több bort ittak, mint 2008-ban.
A nagy borexportőrök közül Argentínát, Spanyolországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat sújtotta leginkább a keresletcsökkenés. Világszerte az is megfigyelhető volt tavaly, hogy kissé változott az otthoni és a vendéglátóhelyi borfogyasztás aránya: a válságban több bor fogyott otthon.
(Forrás: MTI/APA/AFP)
Jövedéki termékek: olcsóbbá válhat a kereskedés
Ma kezdi meg működését a jövedéki termékek unión belüli mozgását nyomon követő új elektronikus rendszer.
Az Európai Bizottság ígérete szerint az EMCS bevezetésével a vállalkozások számára olcsóbbá és egyszerűbbé válik az alkohol- és dohánytermékek, illetve az üzemanyagok kereskedelme, ezekre az uniós szabályok alapján a fogyasztás helye szerinti országban vetik ki a jövedéki adót. Az elektronikus rendszer használatával a tagállamok is nyerhetnek, gyorsabban és könnyebben deríthetnek fényt a csalásokra. A becslések szerint az unióban évente százezer kereskedő 4,5 millió jövedéki szállítmányt továbbít a tagállamok között, és az EMCS az adminisztráció bürokratikus és anyagi terheit egyaránt mérsékelheti. A kereskedők nemcsak a jelenlegi papírmunka alól mentesülnek majd, de lehetőségük lesz rá, hogy sokkal gyorsabban visszakapják a jövedéki termékek beszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi garanciákat. A tervek szerint az év végéig a tagállamok fokozatosan csatlakoznak az új rendszerhez.
2010.04.01 - Termékmix
Nőtt az év elején a vegyi áruk forgalma
A háztartási vegyi áruk és kozmetikumok kiskereskedelmi eladása 2 százalékkal nőtt január–februárban a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a Nielsen friss felméréséből. Mennyiségben 1 százalékos csökkenést regisztrált a piackutató vállalat. Az első két hónap forgalma meghaladta a 46 milliárd forintot. A fogyasztók jelentős aránya kedveli a láncok nagy eladóterű üzleteit. VG
2010.04.01 - Termékmix
